Történeti előzmények
Blaise Pascal (1623-1662), francia matematikus olyan arithmométert konstruál, mely összead és kivon Gottfried W. Leibniz (1646-1716), német polihisztor az ő arithmométere szoroz és oszt is
Joseph-Marie Jacquard (1752-1834) francia selyemszövő lyukkártyás vezérléssel működő szövőgép Charles Babage (1792-1871) angol matematikus műveletsorok elvégzésére programozható arithmométer

George Boole (1815-1864) angol matematikus megalkotja a boole algebrát, melynek a programozásban van nagy jelentősége Hermann Hollerith (1860-1929) amerikai feltaláló
az általa tervezett adatkezelő rendszer az ő vezetésével 2 és fél év alatt feldolgozza 63 millió ember népszámlálási adatát 1911-ben megalakítja a Computing Tabulating Companyt, melynek neve 1924-től IBM

Nulladik generációs gépek (1946-ig)
Ezt az időszakot az elektromechanikus felépítés, a nagy mére-tek és a megbízhatatlanság jellemezi.
Vannevar Bush (1890-1974) amerikai mérnök 1930-ban megalkotja az első, még relés számítógépet
Konrad Zuse (1910-1995) német mérnök 1938-ban Z1 (relés), és 1940-ben Z2 (elektromechanikus gép)
Neumann János (1903-1957) amerikai matematikus lefekteti a korszerű számítástechnika törvényeit, mely alapel-vek máig érvényesek

Első generáció (1946-1954)
A korszak fő jellemzője a már tisztán elektronikus, de még elektroncsöves felépítés.
ENIAC (1946)
az első elektronikus számítógép
IBM 650 (1954)
az első nagy sorozatban készült számítógép

Második generáció (1954-1964)
Ebben a generációban a gépek elektroncső helyett már tran-zisztorral működnek. Ekkor jelentek meg az első program-nyelvek is: Fortran (1954), ALGOL (1958), Cobol (1959), BASIC (1964).
IBM 1401 (1959)
az időszak legnépszerűbb, legnagyobb számban értékesített számítógépe
PDP 5 (1963)
a DEC cég által piacra dobott gép, mely a világ első mikro-számítógépe

Harmadik generáció (1964-1971)
A számítógépekben megjelennek az integrált áramkörök, mely-nek köszönhetően a méretek tovább csökkennek, ugyanakkor tovább nő az alkatrészek élettartama és megbízhatósága. Ebben az időszakban születnek meg az első mágneses háttértárak, de még elterjedten alkalmazzák a mágnesszalagot és a lyukkártyát is. Szintén ekkor kerülnek piacra az egységes operációsrendszerek és programnyelvek, melyek a kompatibilis gépek mindegyikén futnak.

IBM System 360 (1964)
a korszak nyitányának tekinthető, már kompatibilis gépcsalád
DOS, OS (1969), illetve Unix (1970)
az előbbiek IBM, az utóbbi a Bell laboratórium által kifejlesz-tett operációsrendszer
C (1970)
a Bell laboratórium új programnyelve

Negyedik és ötödik generáció (1971-199?)
A negyedik generáció jellemzője a mikroprocesszor, míg a napjainkban már zajló ötödiket az Internet és a multimédia elterjedése fémjelzi.
Intel 4004 (1971)
az Intel cég által kifejlesztett első mikroprocesszor
Intel 8080 (1973)
az első már használható teljesítményű mikroprocesszor
Xerox PARC
a XEROX kutató-fejlesztő központja

Altair 8800 (1975)
az első PC
Microsoft (1975)
a világ legnagyobb informatikai (szoftver) cége
Apple I-II (1976-1977)
az Apple cég személyi számítógépei, melyek akkoriban a legnépszerűbb PC-k voltak
CP/M (1977)
az első személyi számítógépekre írt operációsrendszer


Intel 8088 (1978)
az Intel újabb processzora
Xerox Alto (1979)
az első, már grafikus kezelőfelületű számítógép
Chess (1980)
az IBM személyi számítógép fejlesztő projektje
IBM PC (1981)
az IBM első személyi számítógépe


Intel 80286 (1982)
az Intel új, nagyobb teljesítményű mikroprocesszora
Compaq Portable (1982)
az első hordozható PC
123 (1982)
az akkoriban legnépszerűbb táblázatkezelő program neve, melyet a Lotus nevű cég fejlesztett ki
IBM PC XT (1983)
az IBM új, kibővített PC-je

Apple Lisa (1983)
a világ első grafikus felületű PC-je
IBM PC AT (1984)
az IBM új, az Intel 80286-os processzorára épített PC-je
Apple Macintosh (1984)
a világ első, elérhető árú, grafikus kezelőfelületű PC-je
Windows 1.0 (1985)
az IBM PC kompatíbilis gépekre írt első grafikus kezelőfelület